Csütörtökön új utazási ajánlásokat jelent majd be az Európai Bizottság. A vakcinával rendelkezők számára nem lesz változás, kivéve, ha valakinek kínai vagy orosz oltása van.
Markus Becker és Jan Puhl, a német lap munkatársai Brüsszelben keltezett cikkükben azt írják, a Bizottság megtette az első lépést, hogy a jogállami mechanizmus alapján jelentős pénzeket vonjon meg a két országtól, és értesüléseik szerint ebbe az évbe már az sem fér bele, hogy az újjáépítési alapból utaljanak nekik.
Az Európai Bizottság által kiadott adatokat Kemenesi Gábor virológus úgy kommentálta: „oltásra fel”.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Brüsszel Lengyelország ellen is fellépett.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Tiltakoznak a lengyelek, mert szerintük az Európai Bizottság a belarusz rezsimet támogatja, Merkel kancellár pedig a tagállamokat megkerülve tárgyal Aljakszandr Lukasenka elnökkel, akit az EU nem ismer el elnöknek.
Az uniós DESI-vizsgálat szerint a magyaroknak kevesebb, mint a fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Miközben az uniós átlag 56 százalékos.
Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
Már ami a növekedést illeti.
A horvát ügyészség már korábban is nyomozott, de nem indítottak eljárást.
![Helybenhagyta a Google gigabüntetését az uniós bíróság [Frissítés: reagált a Google]](https://img.hvg.hu/Img/27315920-08f2-479a-bc05-0514a7db57d5/36e820d6-0361-4bb4-8623-0e497c58ca21.jpg)
Az Európai Bizottság 2,42 milliárd euróra büntette a techóriást.
A kormány megakadályozta, hogy egy osztrák cég vegye meg a holland biztosító magyar szekcióját, nyitva hagyva az ajtót, hogy az inkább „nemzeti” kézbe kerüljön. A vétó már áprilisban nagy port kavart, az EB szerint pedig esélyes, hogy nem is tehette volna meg.
Lengyelország nagy csatája Brüsszellel kapóra jön Orbán Viktornak. Hamarosan olyan bírósági döntés születhet, ami őt is az uniós jog ellen fordítja.
Az energiaárak elszabadulása ismét alkalmat szolgáltat arra, hogy a kormányfő a rezsicsökkentéssel kampányoljon, miközben kézzel-lábbal tiltakozik az EU klímavédelmi tervei ellen.
A válasz szerint Magyarország helye az EU-n belül van, mert így döntöttek a magyarok.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Kedden vitáznak Strasbourgban a lengyel alkotmánybírósági döntésről, amely szerint az EU-jog nem élvezhet felsőbbrendűséget a nemzeti jog felett. Mateusz Morawiecki azt mondta, Lengyelország az Európai Unió része, és az is marad.
